Az aszimmetrikus vállalatközi kapcsolatok fő mintázatai – A gyümölcstermesztő és az ipari beszállító vállalkozások piaci pozíciója. Egy kvalitatív kutatás eredményei (2020. nov. – jan.)
A kutatás célja: A kutatás a partnerükhöz képest kisméretű vállalkozások üzleti viszonyait vizsgálja, egy mélyinterjús kutatás eredményei alapján. Fő kérdésünk az, hogy Magyarországon mennyire képes formálni piaci pozícióját egy aszimmetrikus kapcsolatban működő kisebb vállalkozás a nagyobb, az értékláncban domináns szerepet betöltő céggel folytatott együttműködés során.
Az írás két ponton járul hozzá a magyar gazdaságban is jellemző aszimmetrikus viszonyok értelmezéséhez. Egyrészt rövid áttekintést ad a gazdasági szereplők közötti hatalmi viszonyok értelmezésének irodalmáról; másrészt gyümölcstermesztéssel és ipari beszállítással foglalkozó cégek körében végzett mélyinterjúk eredményei alapján felvázolja, hogy milyen tényezők, illetve milyen vállalkozói törekvések formálják a domináns vállalkozás és a beszállítók közötti üzleti viszonyokat.
Főbb eredmények: A vállalkozások alkuerejét nagyban meghatározzák a vizsgált terület jellemzői. Az együttműködéseken belüli pozíciókban tapasztalható különbségek elsősorban a cég tőkeintenzitásától és a menedzsment rátermettségétől függenek: ha egy vállalkozás a működését, termelését jól szervezi, akkor általában az üzleti pozícióját is jól menedzseli, és fordítva: ha egy cég működése nehézkesebb, akkor általában az üzleti pozíciója is gyengébb.
A kutatás teljes terjedelmében ITT olvasható.
_ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _
A koronavírus hatása a magyar vállalkozókra – (2021. feb. – jún.)
A kutatás célja: hogy feltárja a koronavírus járvány (1. és 2. hullám) magyar vállalkozásokra gyakorolt hatását. Három kérdésre keressük a választ: Hogyan érintette a járvány a kis- és középvállalkozásokat? Hogyan reagáltak cégeink a veszélyhelyzetre? Mit tanultunk a járványból, hogyan fog megváltozni a vállalkozók hozzáállása, stratégiája?
A kutatás 50 vállalkozói mélyinterjúra, egy széles körű szakértői konzultációra, a válság lefolyását bemutató adatok elemzésére, illetve a releváns szakirodalom feldolgozására és médiaelemzésre épült.
Főbb eredmények: Kutatásunk eredményei szerint a vállalkozások számára a járvány számlájának nagy részét a védekezés miatti keresletcsökkenés és a válságüzemmódra való átállás költségei tették ki. Azaz nem az egészségügyi problémákból, hanem a még nagyobb katasztrófa elkerülése érdekében tett erőfeszítések összességéből származnak a vállalkozások nehézségei.
A vállalkozások többsége alkalmazkodott a gyorsan változó körülményekhez, a jövőre gondolva megtartották embereiket, 2021-re már növekedést vártak. Saját tartalékaikra, támogató üzleti partnereire és a gazdaságpolitika kínálta segítségre támaszkodva meg tudták őrizni likviditásukat, át tudták alakítani tevékenységüket, jelentős részüknek fejlesztésekre is maradt energiája és forrása.
A válság utáni időszak új, óvatosabb, hosszabb távra tekintő vállalkozói működést hozhat. Komoly esély van rá, hogy a járvány okozta veszteségekért és nehézségekért cserébe olyan tapasztalatokkal gazdagodnak vállalkozásaink, amelyek révén alkalmazkodó- és kezdeményezési képességük nagymértékben javul.
A kutatási jelentés ITT olvasható.
_ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _
A vállalkozók társadalmi megítélése Magyarországon – (2021. máj. – dec.)
A kutatás célja: egyrészt megérteni, hogy milyen a vállalkozók és a vállalkozás, mint tevékenység társadalmi megítélése ma, Magyarországon. Kiindulópontunk az, hogy a vállalkozási tevékenység és a vállalkozó figurájának megítélése szerepet játszik a vállalkozói pálya vonzerejében, a vállalkozási hajlandóságban, a siker és a kudarc értelmezésében – így akár a vállalkozói pályára való rá (nem) lépésben vagy annak idő előtti elhagyásában – végső soron a magyar vállalkozói szféra méretében és sikerességében.
A kutatás másik célja, a vállalkozókkal kapcsolatos ismeretszerzés mellett, a velük való kapcsolatépítés, a téma megalapozása és pozícionálása, mind a tudományos szférában, mind a szakmai közbeszédben. Célunk olyan állítások megfogalmazása, amelyek egyszerre írják le a valóságot és tudnak motiváló erőt képviselni, hogy a társadalom vállalkozóképe reális, egységes, a vállalkozásokat erősítő tényezővé válhasson.
Főbb eredmények: A vállalkozók médiareprezentációja nem mondható sem ideálisnak, sem torzításoktól mentesnek, az azonban az eredmények alapján kijelenthető, hogy a pozitív módon keretezett, inspiratív vállalkozói szerepmodellek 2015 – 2019-re legalábbis láthatóvá váltak a magyarországi mainstream online médiában.
A mélyinterjúk tanúsága szerint létezik egy viszonylag jól körülhatárolható vállalkozóeszmény az ideális vállalkozó képében, amely nagymértékben a sikeres vállalkozó képével mutat összefüggést. Ebben a tekintetben a kockázatvállalás, a kudarcokkal való szembenézés és megküzdés képessége, az önbizalom és az alázat együttes jelenléte, az önuralom, kitartás, valamint az innovativitás, nyitottság, jó kommunikációs képesség, tájékozottság tulajdonságai voltak kulcsfontosságúak az ideális vállalkozó képének megrajzolásában. Emellett ugyanakkor sok válaszadó túllépett a sikertényezőkön, és morális kritériumokat is behozott az ideális vállalkozó képébe: ilyenek a tisztességes versenyben (piaci körülmények között) való bizonyítás, a főleg politikai elittől való távolságtartás, a munkavállalók megbecsülése és bizonyos vállalatméret fölött a társadalmi felelősségvállalás is.
A kutatás teljes terjedelmében ITT olvasható.
_ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _
A magyar kis- és középvállalkozások fejlesztési célú külső finanszírozásának nehézségei (2021. szept. – dec.)
A kutatás célja: hogy újszerű, ugyanakkor releváns információkat gyűjtsünk össze a magyar kis- és középvállalkozások fejlesztését szolgáló külső finanszírozásainak fontosabb elemeiről.
Kutatási kérdéseink az alábbiak voltak:
• A kkv-k jellemzően hogyan finanszírozzák fejlesztéseiket, előre lépéseiket? Milyen tipikus kkv-szegmensek és fejlesztési célok különböztethetők meg, és hogyan jelennek meg ezek a különbségek a finanszírozásban?
• Mik a külső finanszírozók fő kockázati szempontjai és eljárási jellegzetességei az egyes fejlesztési célokkal és vállalkozói szegmensekkel kapcsolatban?
• A különféle külső forrásból történő finanszírozások során milyen kockázatok vetődnek fel a vállalkozások számára? Milyen eszközökkel mérséklik, fedezik ezeket a vállalkozások? Vállalkozói szempontból milyen feltételrendszer lenne ideális a hitelszerződésekben?
Főbb eredmények:
• A hazai kkv-k fejlesztési finanszírozásának összetétele
A magyarországi kkv-k beruházásainak teljesítményértéke az elmúlt években folyamatosan nőtt, és ezzel örvendetesen együtt járt a különböző külső forrásokból származó finanszírozások bővülése is. Ugyanakkor a külső finanszírozás aránya a dinamikusan bővülő években sem tudott kilépni az 50-60% közötti sávból.
• A hazai külső fejlesztési finanszírozás piaci egyensúlyának vizsgálata
A keresletoldali felmérések szerint, a magyarországi kkv-k fejlesztéseik finanszírozásához ritkán vesznek igénybe fejlesztési célú banki hitelt.
Gazdaságszerkezeti alapon lenne tér a kkv-hitelezés további bővülésére.
A jelenlegi hazai piacon megalapozott tervekkel meglehetősen könnyű fejlesztési finanszírozáshoz jutni.
• A finanszírozók számára megfogalmazható tanulságok
A dobozos termékek sok területeken nem szolgálják ki megfelelően a vállalkozók fejlesztési finanszírozási igényeit.
A múltbeli számokra való alapozás a gyorsabban növekvő beruházási projektek egy részét nem engedi be a dobozos eljárás rendszerébe.
Vállalati interjúalanyaink hitelfelvételük sikeressége szempontjából az üzleti projektjükre szabott, színvonalas, egyedi ügyfélkezelést tartják a legfontosabbnak.
A válság előtti gyors növekedési időszakban, illetve a válság alatt, a monetáris szigorítások elindításáig tartó időszakban, a hitelfelvevő kkv-k nem voltak kamatérzékenyek.
• A vállalkozások számára releváns információk
Az általános és speciális beruházási célok és hitelfelvevői élethelyzetek szinte mindegyikére létezik használható finanszírozási csatorna, de speciális esetekben a kkv-knak nehéz megtalálni azokat.
A banki értékelés és a pénzügyi vállalkozások hitelbírálata között hangsúlyokban és rugalmasságban is jelentős különbségek vannak, amelyek eltérő finanszírozási döntésekhez vezethetnek.
Fejlődő kis- és középméretű vállalkozásoknál egyre gyakoribb a magán- vagy tőkebefektetők bevonása fejlesztésekbe, vagy cégvásárlásokba.
A kutatás teljes terjedelmében ITT olvasható.
_ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _
Vállalkozói közösségek és szervezetek Magyarországon – (2021. szept. – dec.)
A kutatás célja: Elemzésünk a vállalkozások formális szerveződéseit vizsgálja, ahhoz járul hozzá, hogy jobban megértsük a vállalkozók formális együttműködésének motivációit, logikáját, működését. A szakirodalom- és forráselemzésre, illetve vállalkozói szervezetek vezetőivel folytatott interjúkra, valamint a szervezetek munkatársaival készült rövid telefonos beszélgetésre épülő kutatás egyrészt (1) feltárja a magyar vállalkozói szerveződések szervezeti kereteinek, tevékenységének főbb intézményi kereteit, (2) rámutat szervezésük kulcsszereplőinek motivációjára, céljára, tevékenységi fókuszára és kihívásaira, illetve (3) koncepcionális és módszertani alapokat nyújt egy szélesebb, empirikus merítésű kutatás számára.
A jól működő vállalkozói szervezetek hálózata pozitív hatással van a gazdaság működésére is, számokban mérhető eredménye van annak, ha vállalkozóink egységesen tudnak fellépni, hatékonyan tudnak célzott információt szerezni, megosztják egymással a „jó gyakorlatokat”, segítik egymást a hasonló problémák leküzdésében.
Főbb eredmények: A vállalkozói szervezetek legfőbb hozzáadott értéke a jó emberi kapcsolatok. A minőségi emberi kapcsolatok kialakulásához a kisebb taglétszámú vállalkozói szervezetek jobban megfelelnek.
A feltárt szervezeti csoportosulások a hatékonyság tekintetében a formális-informális tengely mentén sűrűsödtek. A formális szervezetek előnyei, hogy képesek szolgáltatást, képviseletet, hosszú távú tevékenységet szervezni, ugyanakkor lassabban tudnak reagálni a piaci igényekre, kevésbé tudják kielégíteni tagjaik elvárásait. Ezzel szemben a kisebb szervezettel rendelkező, spontánabb módon szerveződő vállalatok képesek tagjaik jóllétét prioritásként kezelni és eleget tenni a felmerülő kéréseknek, kiszolgálni az újabb és újabb igényeket.
Az is egyértelműen kirajzolódott, hogy egy sikeres szervezet mögött egy agilis, szervező típusú, közösségépítő ember áll, és a szervezet sikeressége nagyban összefonódik az ő személyével, ennek minden kockázatával együtt.
A megkérdezett szervezeti vezetők egy részének ez az állása, de vannak olyan vezetők is, akik fizetség nélkül vállalják ezt a feladatot. Számukra a realizált haszon az a kapcsolati háló, mellyel saját vállalkozásuk működését biztosítják. Ez egy okos piacszerzési stratégia, ahol a vezető, ha jól végzi a dolgát, a hitelességét, befolyását és imázsát is építi az ügyfélkörében.
A kutatás teljes terjedelmében ITT olvasható.